MILESZMA|asztronapló

Febr. 8-14 heti összefoglaló előrejelzés

A hét első fele nagyon mozgalmas lesz, mert a Mars feszült fényszögbe van a Napunkkal és az Uránusszal is. Ez pedig úgy jön le a hétköznapokban, hogy hajt minket az energia, és megyünk a lendülettel, és mindenképpen aktív részesei akarunk lenni a történéseknek. Tenni akarunk azért, ami felé hajtunk, ez pedig hol jól sül el, hol pedig nem annyira. A lényeg mindenképpen azon van, hogy cselekednünk kell, tehát az akarás kerül most a fókuszba, pedig nem feltétlenül ez a legfontosabb, sőt! Az akarás mellett a hatás gyakorlása, ami fontos lehet, a hatásnak pedig sokszor azonnal jön az ellenhatása. Ezt nem azzal kerülheted el, hogy nem teszel semmit, hanem hagyod, hogy kívül és leginkább belül ide-oda rángasson az energia, hanem valóban bele kell tenned magad a történésekbe. Emlékszel, hetekig azt mondogattam, hogy türelem, összeszorított fogak és csinálni, amit kell, némán! Most azt próbálom megértetni, hogy bizony tényleg bele kell kerülnöd tevőlegesen is a lendületbe. Csak azt kell kitalálnod, hogy hol van a helyed, hol tudsz építeni, merre tudsz előre menni. Néha csak a sport jön be, néha viszont találunk társakat is a közös teremtéshez. Mélyedj el magadban, mert most olyan dolgokat is véghez tudsz vinni, amihez korábban nem volt erőd!

Ezek a felforgató erők a gyerek, szerelem és kockázatvállalás területeken is áthaladnak. Olykor csak belülről csiklandoznak, néha viszont rángatnak, de mindenképpen rosszalkodni fognak egy picit. Mindegyik területen változás állhat be, de ne kapjunk sokkot, nem szakítást jelent feltétlenül! Kár cirkuszolni Valnetín nap előtt (és utána is J )… Egyszerűen csak minőségbeli változásokat jelezhet, amiben mi magunk is könyékig benne vagyunk, különösen a fent említett energiáknak és erőknek köszönhetően. Ne felejtsd el, hétről hétre fejlődsz. Ha végig vezeted mi mindent építettünk eddig is be a tudatalattidba együtt, nagyon messze, vagyis inkább nagyon mélyre juthattál, ennek pedig óhatatlanul is az a következménye, hogy nem maradnak úgy a dolgok körülötted és benned, mint eddig. Miközben önmagadra és a világ valódi milyenségére ébredsz, rengeteg minden jelentéktelenné válik, ami korábban nagyon fontos volt, más dolgok viszont előtérbe kerülnek. Megtanulsz szelektálni, elfogadni és elengedni is. Tehát a szerelemben sem azt jelenti a változás, hogy vége lesz valaminek (vagyis bizonyos szempontból akár vége is lehet), hanem azt, hogy új fejezetet nyithattok a kapcsolatotokban. Kicsit hasonló ez a decemberi időszakhoz, de csak kicsit, csakhogy ott romboló energiákkal kellett szembenézni. Most építetek, lehet, hogy a mindennapi rutinból ugrotok ki, de az is lehet, hogy valami, amit hiányoltál a kapcsolatotokból, most végre megjelenik kettőtök között. Ne kételkedj! Már csak azért sem, mert azzal saját meggyőződéseidet rombolod le és bizonytalanítod el magad általában teljesen feleslegesen. Amit gondolsz, az van. Henry Ford gondolatával búcsúzom, amin érdemes mélyen elgondolkodni: Ha úgy gondolod, hogy meg tudod csinálni, vagy ha úgy gondolod, hogy nem … mindenképpen neked lesz igazad.”

kép: drum.co.za

febr. 7 vasárnapra

A nap valamilyen módon a hangok köré épül, érdekes, ugye, hogy ilyenek is meghatározhatják az életünket. A hangok pedig valahogyan analógiába kerülnek a könnyedséggel, légiességgel, tehát, ha zenét hallgatunk, lágy és könnyű dallamokat tegyünk fel. Ha pedig beszélgetünk valakivel, olyan legyen a csacsogás, mint ahogyan a patak csilingel, csörgedezik a köveken. Ússzunk együtt a hanghullámokkal, az élmény és az egész megélése mélyen fontos, be kell épülnie a tudatalattinkba! Tanít, felold, varázsol.

Az életcélunkat vagy a munkánkat illetően, már napok óta tiszta a terep, nem kell szélmalomharcot vívnunk semmivel és senkivel. Persze a saját kétségeink így, vagy úgy, felbukkannak néha, de koránt sem olyan mértékben, mint eddig. Hétvége van, így tevőlegesen nem sokat tudunk hozzátenni a dolgokhoz, az agyunk viszont jár folyamatosan. Megint előrébb járunk, mint ahol valójában tartunk, ami nagyon jó, mert látjuk a végeredményt, viszont vigyázzunk rá, hogy a türelmetlenségünk miatt elhamarkodottan és gyorsan valósítjuk meg a terveinket. Olyan területre értünk, mintha egy üres telken állnánk, ahol eddig tisztítottunk, most pedig kezdődik az építkezés. Hiányzik a szemünknek a mozgalmasság és túlságosan üres minden, de ne építsük tele sufnival a telket, csak azért, hogy legyen már rajta valami!

kép: kplu.org

febr. 6 szombatra

A hét elején feldobtam a labdát, hogy mi lenne, ha a hecc kedvéért, a jó dolgok töltenék ki az agyatokat, miközben a hétköznapi rutin átgyalogol rajtatok (vagyis prózaian, csináljátok, amit kell, álmokba merülve). Bevallom, én napokig kitartottam, ahogy jött valami bosszantó gondolat, kényelmetlen téma, passzoltam. Egy ideig. És álmodoztam is, mint egy kamasz lány, aztán csütörtök magasságában elveszett a fókusz és a legkisebb dologtól is agyf@szt tudtam kapni. A tanulság viszont lejött, ha magunk sem tudjuk, hogy mit akarunk igazán, vagyis össze-vissza csapong a gondolatunk és a figyelmünk, teljesen érhető, ha körülöttünk is az valósul meg, mint ami a kis mikrokozmoszunkban. Remélem, nektek jobban ment!

Ez a hét egyébként nagyon nőies lendülettel volt töltve, a Skorpió Mars tüzesítette a Vénuszt. Pont úgy, mint egy vad, szerelmi ostrom egy hűvös, de mélyen szenvedélyes nő iránt. A nehezebb falat és a vadászat izgalmasabbá teszi a kapcsolatokat, még ha ez a mai kor nőjének/férfijának furcsának tűnik. És közben még a Hold is feljön, anyám! A fantáziátokra bízom mi lesz/van/volt…

Ami jó hír, hogy a Plútó befejezte a bontó munkálkodását az életcélunkkal, munkánkkal kapcsolatban. Elég is volt a sok bizonytalanságból és ködből, az irány úgy is megvan, de már anélkül mehetünk előre, hogy valaki a kabátunk aljába kapaszkodna. Vége az egy lépés előre, két lépés hátra időszaknak, az ötletek buzognak bennünk. Persze még nem egyértelmű a hogyan, a végeredményt azonban már látjuk. A sikerért pedig tulajdonképpen ennyi elég is…

kép: fireice.altervista.org

febr. 5 pentekre

Bár erről mit sem tudunk, a Nyilas Szaturnusz húz bennünket felfelé, ezért érezzük sok területen, hogy megy a szekér alattunk, vagyis velünk. Sokszor a szélsőségekbe merülünk, de ez is attól van, hogy erőteljes energiák kavarognak körülöttünk, bennünk. A feszkó attól szokott tetőzni, ha ezt az erőteljes minőséget megpróbáljuk elfojtani. Ne tegyük! Éljük inkább meg, ha kell, dühöngjünk, de csak a saját kárunkra, ha pedig jól megy körülöttünk és velünk minden, ámuljanak csak, hogy hajtják a szekerünk az istenek! A két erő ki fogja egyenlíteni egymást, görgetik egymást előre velünk együtt.

A héttel végre vége (ha lehet ilyet mondani az örök változás bolygóján) a bosszantó apróságok időszakának. Igen, a düh ebből a szempontból is hajtóerő, a Skorpió Mars utolsó erejével vágjuk magunkat keresztbe a problémákon. Ez pedig jó, mert a helyére kerülnek így a dolgok, nem mindig kell középutas opportunistaként hagyni és bólogatni minden hülyeségre! A düh erőt ad bizonyos helyzetekben az ellencsapásokra, ha nem robbannánk néha, nem kerülnének helyére bizonyos dolgok. Így míg a hét elején is azt mondtam, hogy némán, magunkban munkálkodva nyeljünk és vészeljük át a csapongó energiák időszakát, most már azt mondom, hogy bizony érdemes néha odavágni az asztalra! Ennek most jöhetett el az ideje. Ezután pedig kisimul minden. A munkában egyre jobban tisztul a kép. Új lehetőségek jöhetnek, akár egészen váratlan dolgokkal.

kép: zazzle.co.uk

febr. 4 csütörtökre

Ez egy nagyon nem könnyű hét, de még mindig álljuk a sarat. Ami tegnap elindult bennünk, ma visz tovább minket, pont úgy, ahogy terveztük. És miközben érezzük a nehézségeket, ma valahogy könnyedén megy, mert tényleg sikerült elkapnunk azt az új energiát, ami mostantól segít bennünket egészen hosszú ideig. Akinek nehezebben megy most a hétköznap, nyugodtan álljon meg egy pillanatra és hagyja, hogy az első benyomások vezessék! Ösztönösen jó irányba megyünk most.

Egyébként magunkon lepődünk meg leginkább, hogy mennyi mindent bírunk, mi minden van még bennünk. Kevesebb az igényünk a panaszkodásra és ez is segít, nem visz el felesleges energiát. A külső támadások lehetősége még mindig megvan. Ami érdekes, hogy úgy tudunk védekezni, mintha erre születtünk volna, a hülye intrikák nem nagyon tudnak most betalálni. Ez azért is lehet, mert az érzelem és értelem most kéz a kézben vezet bennünket. Látjuk a lényeget, érezzük, hogy hol van az igazi forráspontunk, így tudunk együtt úszni a folyóval. Nagyon jó példa erre a reggeli ébredésünk. Az első másodpercekben, amikor még nem indul be a gondolatok fékezhetetlen áradata, a legtökéletesebb békében létezünk, minden szorongás, félelem és bármiféle rossz érzés nélkül. Ez sokszor csak néhány másodperc, aztán már be is indul a gépezet, de az a pár pillanat a mennyország. Pedig csak annyi kell, hogy megálljunk. Ha ez napközben is menne, meglenne a legcsodálatosabb orvosság.

kép: en.wikipedia.org

febr. 3 szerdára

Ahogyan kívül olyan furcsán tavaszias lett az idő és a levegőnek is más az illata, úgy van igényünk a belső megújulásra is. Két lehetőségünk van ugyanis. Ezt az áttetsző, kristály energiát mélyebb, azaz alsó csakrás motivációval éljük meg, vagy ráfekszünk a hullám tetejére, hogy építkezzünk, és új dolgokat vigyünk véghez. Egyébként biztosan te is érzed, hogy olyan fények, vagyis inkább minőségek vannak kint mindenütt, mintha valami idegen dimenzióba kerültünk volna. Igen, egy kicsit olyan, mint a tavasz, de igazából nem, vagyis mindkettő. Elvékonyodott a határ bizonyos „szintek”, dimenziók között, és aki fogékonyabb, most egészen közel érezhet egyébként láthatatlan dolgokat.

A felkavarodott energiák ma és tegnap a legnehezebb minőségben voltak jelen bennünk és körülöttünk is. Innentől kezdve már sokkal könnyebb lesz, a tavaly ősztől kevergő szutyok tisztul és most tényleg az új érkezése és megteremtése az, ami zavart okozhat csak. Az eddigit elengedtük, az elkövetkezőt pedig most kellene fogadni. Na, most ebben az lesz a nehéz, hogy nem vagyunk biztosak a dolgunkban, pedig valamerre el kell indulnunk és újra kell kezdenünk, különben nem történik semmi. Vagyis de, csak éppen lefelé megyünk, vagy vissza, nem pedig előre.

Ma még úgy érezhetjük, hogy tekergetik a bajszunkat, cseszegetnek ok nélkül, ezt tudjuk jól is kezelni, ha odafigyelünk. Ma hallgathatunk a megérzéseinkre is, mert ami megszólal bennünk, arra érdemes figyelni, egészen mágikus hatása lehet egy-egy bevillanó ötletnek, gondolatnak.
A hét egyébként nagyon kétarcú lesz. Néhány dolog akadály nélkül suhan majd az életünkben, néhány pedig úgy tűnik, mintha minden ok nélkül megrekedt volna. Never mind! Holnap újra kezdheted…

kép: pl.pinterest.com

febr. 2 keddre

A mai napon a család a legfontosabb pillérünk, töltődünk, belebújunk a melegébe. És nemcsak kapjuk a gondoskodást, de odaadóan fordulunk a szeretteink felé. Sokunknak szeretetnyelve egyébként a éppen a gondoskodás és most nagyon jól esik adni és kapni is.

A romboló erők még mindig velünk vannak, ez hataloméhségből, szeretetlenségből és csalódottságból fakadó dühből táplálkozhat. Ami a jó a mai napban, hogy minden viszontagság ellenére megingathatatlanok vagyunk az alapvető értékeinkben. Ha pedig nem tudjuk tisztán megfogalmazni, támaszkodjunk az érzelmeinkre, sokszor tisztábban vehető üzenet, mint a kimondott szó. Olyan, mint a világítótorony a viharban, tisztán láthatjuk, merre kell mennünk.

A lényeg a mai napra mindenképpen az, hogy megvan a kellő energia bennünk, ami viszont lehet, hogy dühből táplálkozik. Próbáljuk áttranszformálni, nagyon nehéz, de megéri. Alkossunk valamit, rajzoljunk, főzzünk, írjunk, ezek mind tisztítanak és hagyják, hogy az energiák áthaladjanak rajtunk. Nemcsak a segítő, de a gátló energiák is.

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!