Amire hetek óta vártunk, mától elindult. Amit el kellett engedni, elengedtük – ha nem, még mélyebbre kerültünk, de feltételezzük, hogy sikerült, hiszen nem véletlenül olvasol Amit fel kellett ismernünk, felismertük és aminek fel kellett nőnie bennünk, végre felnőtt. A valóságban úgy érezzük, mintha hatalmas kövek jöttek le volna a mellkasunkról. Ami eddig volt, ahogyan a férfiak a férfi energiákkal némán, belülről ették magukat, a nők pedig gyerekesen önmarcangoltak, már nem megy tovább. Mostantól letisztulva, céltudatosan és sokkal könnyedebben tudunk koncentrálni a lényegre. Feszültség még ugyan maradt a hét végéig egy kevés, de ez igazán átvészelhető, sőt, határozottan segít bennünket a nagy terv megvalósításában. Még fél lábbal benne vagyunk a régiben (na jó, csak kislábujjal), de az érzelmek már löknek tovább, tisztul a kép.
A tegnapi napon az értékekkel kapcsolatban indult meg valami. Meg kell vizsgálnunk, hogy az elmúlt időszak változása miben módosította az eddigi értékrendszerünket. Mennyit fejlődtünk és merre mozdult el bennünk valami. Vagyis a legfontosabb kérdés és egyben feladat is, hogy meghatározzuk: hol vagyunk és kik vagyunk valójában.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: