1.0MILESZMA|asztronaplóhttps://mileszma.cafeblog.huFejes Mónikahttps://mileszma.cafeblog.hu/author/fejes_monika/<p>És megkezdődött a kanosszajárás, a szenteste békéje és kimerevedett varázslata után újra mozgásba kell lendülnünk. A befelé fordulás után fokozatosan kifelé kell tekintenünk, ami olyan, mint amikor kora tavasszal elővesszük a kicsit rozsdásodó bringát. A „nemakarom” állapot végül persze átlendül majd a jóba, boldogan tekerjük végül a biciklin, legalább is képesek leszünk felvenni újra a sok színházi maszkunk közül az egyiket, amit a hely szelleme megkövetel.</p> <p><span class="text_exposed_show">Egyébként ki vagyunk merülve, rengeteget dolgoztunk, készültünk és izgultunk az elmúlt hetekben, a karácsony élményei azonban nagyon sok energiával töltött fel (és még folyamatosan tölt ) bennünket. Adtunk és kaptunk, igazán jól működik a rendszer. Az ünnepi rítusok (is) tartják mozgásban az életünket, egyik pillérről a másikra érkezve, támaszkodva. Ritmikusan, összehúzódva, kitágulva… követve az egész létezés (és nem létezés – ami nincs is, ugye) lélegzetét, járva az élet táncát.<br />Találjunk azért minden nap időt arra is, két sült elkészítése és megevése és három rokonlátogatás között, hogy elengedjünk mindent és pihenjünk. A semmiben. A mindennel… ami fontos.</span></p> <div class="text_exposed_show"> <p>Értékeljük a partnerünk igyekezetét, ne a saját elvárásaink szerint reagáljunk a segítségeire, hanem örüljünk mindennek, amit kapunk, amivel csak támogatnak. Amikor a káosz átfordul egy kicsit a káoszba, mélylevegő és belső tartás…</p> <p>[embed]https://youtu.be/iH0VGboBTF4[/embed]</p> </div>rich