Mivel az első házas szuper Marshoz betársult a Plútó egy szeksztillel, az energiák csak buzognak, úgy érezzük, hogy sosem fogy el, mert megsokszorozzák ők ketten egymás erejét. Ezt úgy érezzük a hétköznapokban, de ma mindenképpen, hogy tulajdonképpen észre sem vesszük, hogy akadályokkal volt dolgunk. Olyanok leszünk, mint a gátfutók, mire észrevesszük, hogy át kellene ugrani valamit, az akadály már mögöttünk van. És ez jó. Az is lehet persze, hogy az erős energiáknak köszönhetően konkrétan a figyelmünket vagyunk képesek fókuszálni arra, mi jólesik, erről írtam néhány hete. Amikor arra figyelünk, amit szeretnénk és ami a jó része a világunknak, akkor a problémák nem is tűnnek problémáknak, csak csináljuk a dolgunkat, miközben a belső világunk elhomályosítja a külső mátrixot.
A gyerekek és a párunk is érzi a változásra mozdító hatalmas energiákat, mint mindenki. Lesz, hogy a fogaskerekeink összeakadnak, szerencsére nagyon jól tudjuk majd kezelni, hogy újra olajozottan működjünk együtt. Míg a családtagjaink tovább feszegetik a határokat, gondoljunk arra, hogy őket is az átalakulásra való vágy hajtja. Csak éppen mindenki máshogyan képes kezelni ezt, tudati szintjükhöz mérten. Próbáljuk őket megérteni, de persze ne minden áron! A megengedés nem azt jelenti, hogy mindent hagyunk, a párunk is felnőtt, épelméjű ember. És persze mi is…
kép: redsports.sg
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: