MILESZMA|asztronapló

Bár tegnap leírtam, hogy az eddigi gúzsba kötött érzés egy jelentős része feloldódik, azért ez a hét elég erősen Holdhoz ragadt. Ez pedig egyszerűen úgy jön át, hogy rengeteg régi, feldolgozatlan és nagyon mélyen gyökeredző dolgot felhoz, amiket most hajlamosak vagyunk írott parancsnak venni. Azért fontos kérdés ez, mert ugye amit hiszünk, az van. Ennyi. Ha azt hisszük, hogy nekünk sosincs pénzünk, akkor nincs és kész. Ha azt hisszük, hogy nincs szerencsénk a szerelemben, akkor nincs és nem is lesz, egészen addig, amíg el nem kezdjük valahogy az alapvető hiedelmeinket átírni, átprogramozni. Ehhez pedig nem elég, ha jó spiri tanuló módjára mondogatjuk, hogy „boldog vagyok, boldog vagyok”, mert ennek igen gyenge a hatása, a tudatalatti hitünk, régóta futó programunk pedig felülírja a tudatos gondolatainkat. Tehát hiába mondjuk, hogy mit akarunk, ha nincs hozzá meggyőződés, megingatatlan hit és tudás és teremtő érzelem. A tudatalatti újraprogramozására egyébként rengeteg gyakorlat van, érdemes utána nézni, amit nem szabad elfelejteni, hogy a legfontosabb eleme a hit kérdésének még mindig mi vagyunk! A csapda pedig az, hogy a hitet még mindig a templom falai közé szorított rózsafüzéres szemfényvesztésnek vesszük, pedig annyira egyszerű!! A hitünkkel teremtünk mindent. A hétköznapjainkat, a jelenünket, a valóságunkat és egyszerűen csak arról van szó, hogy AZ VAN, amit elhiszünk, tudunk és ezáltal megengedjük, hogy létezzen. Minden csoda mögött csak ennyi van. És ez a legnehezebb és egyben a legegyszerűbb dolog…

A mai nappal nagyon fontos dolgok történhetnek velünk, persze csak akkor, ha nem ülünk mindennek háttal, passzívan. A történésekhez egyrészt kellünk mi, másrészt pedig a megkönnyebbülés, amit két bolygó kvadrátjának megszűnése okoz (nem asztrológus nyelven ez annyit jelent, hogy megszűnik derékszögben állni két bolygó, akik egymást provokálják, a másik negatív tartalmait erősítik fel). Persze annyira ne örüljünk (de, de örüljünk!!), mert két másik bolygó még mindig marad ebben a helyzetben, az előbbi kioldódás viszont azt a megmagyarázhatatlan, tehetetlenség érzését engedi el belőlünk.

Tegnap már elkezdődött, ma pedig folytatódik az a mindent felkavaró és átrendező energia, változáshullám, ami vagy maga alá söpör, vagy felpattanunk a hullám tetejére. Ha az utóbbit választjuk, kezdjük a munkát a gondolkodásunkkal. Nem rossz energiák ezek, viszont csak rajtunk áll, hogy felvesszük-e a lendületet és a kardinális változások felé indulunk, vagy maradunk egyhelyben és siránkozunk, hogy nekünk mennyire rossz, vagy éppen semmilyen. Figyeld meg, hogy a nagy változások akkor érintenek a legmélyebben, ha a közvetlen környezetünkben zajlik. Elsüllyedhet egy egész kontinens valahol, mi lesz ahhoz képest, ha nekünk kell költöznünk A-ból B-be! És ez tulajdonképpen jó, mert a tapasztalás útján értjük meg a miérteket. A költözés pedig jól szemlélteti azt a belső munkát, amit még akkor sem spórolhatunk meg, ha éppen álmaink otthonába megyünk. De akkor is elengedünk. Akkor is búcsúzkodunk, miközben a kezünk már egy új, csillogóbb kilincsen van. Valahogy így néz ki az egész élet. A baj csak az, hogy általában megijedünk a lezárás és újra elindulás között és ebbe az állapotba ragadunk bele. Sokan egy egész életre…

Ma nagyon felkavarhatnak az élet körforgásához, lüktetéséhez kapcsolódó nagy változások. Miközben napjainkat legtöbbször egyik dologtól a másik dologba való rohanás határozza meg, vagy meg kell érnünk egy bizonyos kort, vagy különleges belső látásmóddal kell rendelkeznünk ahhoz, hogy a mély és nagy igazságokat keressük. Mert ezektől megrémülünk. Születés, halál… hatalmas és mégis egyszerű mindkettő, az egész létünket keretező, kifürkészhetetlen átváltozások. Akkorának érzi magát az ember, miközben megpróbálja végiggondolni a történetet, mint a hangya az óceánban, pedig az egész körforgás részeként kellene látni magunkat. Találjuk meg a helyünket ebben a lüktető mozgásban, gondolkozzunk rajta, érezzük és elsősorban fogadjuk el! Ha megérted, hogy a születéssel nem a nulláról kezdődik az élet és a halállal sem végleg szűnik meg a lét, a félelem elengedésével egészen új dolgokat fogsz megérteni, olyan összefüggéseket, amelyek eddig nem is kerülhettek elő a sok sztereotípia miatt. Észreveszed, hogy Einstein, Jézus, Buddha és Steven Hawking mind ugyan arról beszélt, csak a saját szűrőjén keresztül. Találd meg a saját hangodat, foglalkozz a nagy univerzális kérdésekkel, ma nagyon jó lehetőségek nyílnak arra, hogy komoly előrelépéseket tegyél a témában! Gyújts egy gyertyát, meditálj közben majd oltsd el! Éld meg a láng meggyújtását és kioltását! Közben pedig csendben figyeld magadat is! Tapasztalj!

Ha azt mondom, hogy a Hold Bikában és a Jupiter Szűzben trigonban vannak, pont nem érted, hogy mit jelent, pedig nagyon jó lenne, ha vágnád, hogy ez fontos dolog! Egyszerűen a tökéletes nők lehetünk ma, sőt, a tökéletes NŐ! A változékonyságunk most nemcsak szeszély, hanem ösztönös, igazi nőies lét, vagyis nem szukásan és izomból akarunk hatni a világra, hanem érzékiségből! Ha tehát érzed magadban a zsibongást, hagyd, hogy a legjobb érzékkel törjön a felszínre az a lágy, befogadó energia, ami összetartja és melegíti az egész univerzumot! Egyszerűen el kell engednünk a kalandvágyó és flörtölő nőt, de azért ne essünk át a ló túloldalára! Találjuk meg az egyensúlyt, az érzékiség fontos része a női létnek!
Tegnap írtam az önellentmondásról és a tágabb környezet, valamint a békés otthon összefeszüléséről, a hétköznapi élet akadozásáról. Na az van, hogy a mai taxis demonstráció nagyon jól tükrözi a város mindennapi életébe hirtelen beakadó zűrzavart. Nesze nekünk energiák! Remélem ennél Te sokkal jobban boldogultál ma!

Lesz egy kis hiszti a párkapcsolatokban, de amilyen gyorsan jön, olyan gyorsan megy is a probléma. A probléma pedig nem is bennünk van, csak egyszerűen most nehezebb átvenni a két nemnek a másik lényegét. Ráadásul picit egymástól várjuk a boldogság morzsákat, kicsi hétfő reggeli érzelmi lejmolás alatt. Hülyeség! Ha azt várod, hogy valaki megmentsen, hanyatt-homlok fog menekülni, ráadásul a „finoman” kiadott jelzéseinkre (te engem neeem szeretsz!), pöccre fog ugrani a másik. De a lényeg, hogy a szilárd nőiességünkkel nem nagyon tud ma mit kezdeni a másik oldal. Nyugodtság, holnapra rendben lesz minden. Azaz már ma is, mert tulajdonképpen remek társaság vagyunk ma, amit az Aszcendens szeksztil Vénusznak köszönhetünk. Kifejezetten vonzó emberek lehetünk ma, bájosak, nőiesek, de mindenképpen a domináns lényegünk fog csillogni. Feküdjünk rá erre a vonalra, mert jobb ebben úszkálni és energiát felvenni-leadni, mint egymással cicaharcozni!

kép: femina.hu

jan. 18-24 heti összefoglaló előrejelzés

Na, ez a hét az őrületről, idétlenkedésről és bohóckodásról fog szólni, de tényleg! Miközben a kreativitásunk megpróbálja áttörni a bamba hétköznapok falát, a házimunka és a munkahelyi elvárások lázadnak ellenünk, de úgy igazán, hogy ki ez az idétlen kölyök. Az Plútó ugyanis derékszögben áll a Uránusszal, érintik a 6. házat, ami a mindennapi életet, az otthon kényelmét és a rutint képviseli, valamint a 3. házat, ami viszont a nem közvetlen környezetünket jelenti. Egyszerűen fogalmazva, saját magunk ellentmondásában vagyunk, ahogy tulajdonképpen mindenki és minden, aki egyszerre akarja a mozdulatlan, megszokott biztonságot és az izgalmas változatosságot. Hát ez a kettő együtt nehezen megy, nem?:)
Szóval, most vagy az van, hogy játszóteret csinálunk a munkahelyünkből, vagy megpróbáljuk kicsit moderálni magunkat, bár őszintén, nem biztos, hogy érdemes…
Mert, hogy a környezetünk nem miattunk problémázik rajtunk és esik nekünk, jóval nagyobb vehemenciával, mint ahogyan az indokolt lenne, hanem saját maga miatt. A viháncolás, önfeledt jó kedv, valahogy bosszantja az embereket, simán csak irigységből. Kicsit úgy, mint amikor a vénkisasszony lekiabálja a játszadozó fiatalokat. Így megy ez…

jan. 17 vasárnapra

Vasárnap kerüljük a vitát! Nem azért, mintha ne lenne igazunk, egyszerűen nem éri meg, csak lehangol, foglalkozzunk inkább valami olyasmivel, ami felfelé tart és konstruktív! Pasink/nők egy kicsit visszahúz most bennünket, ne menjünk bele a hülyeségekbe. Csak a vita kedvéért vitatkozik, így ha reagálunk rá, mi is csak a vita kedvéért tesszük. A lényeg úgy is az, hogy több figyelmet szeretne tőlünk, ezen pedig könnyen segíthetünk. A szex ráadásul most különösen jó csatornánk, használjuk ki, a legjobb életenergia!

Néhány napja arról írtam, hogy most nagyon kellene vigyázni az új kapcsolatokkal, azaz pasikkal, nőkkel, akik csapják nekünk a szelet. Mert, hogy hamiskás lehet a dolog, amire végképp nincs szükségünk, ezért a legjobb tanács akkor az volt, hogy hagyjuk ki ezeket a gyorsan fellobbanó, hamar kialvó lángocskákat. Na, most azt javaslom, aki felkelti az érdeklődésedet és nyit feléd, nyugodtan viszonozd! Még akkor is, ha nem tudod elképzelni, hogy ebből valami komoly lesz, mert hát hányszor voltunk már úgy, hogy na eeez, ez tuti még csak meg sem foghatja a kezem, aztán egyszer csak azt vettük észre, hogy fülig belegabalyodtunk és életünk nagy szerelmének neveztük az illetőt. Egyébként jó, ha belegondolsz abba is, hogy sokszor magadat hülyíted ezzel a szerelem első látásra dologgal. Ikerláng, meg lélektárs… persze mindez létezik. De nem feltétlenül azzal, akivel már az ötödik másodpercben sistereg a szexenergia. Sokszor az ilyen intenzív kapcsolatoknak pont annyi csak a célja, amit adnak, a testi szerelem megélése, egymás energetizálása. És persze pont annyit kapsz belőle, amennyit vársz, így amikor vége, elfogadnunk kellene és elengednünk, nem pedig a hiányán rágódni. Azt pedig csak csendben mondom, hogy a nagy tűz általában szétégeti egy idő után önmagát, és megégeti a lángoló feleket is. Tehát ha még nem kaptad fel a fejed, hogy ebből lehet valami, hát egy esélyt adj azért a dolognak…

Bármennyi idősek is vagyunk, a napokban egyre többször érezzük magunkat bölcs öregnek. Nem koravénnek, vagy megfáradt öregnek, hanem az élet lényegét értő bölcsnek, ami az általunk beépített sztereotípiában többnyire az emelkedett évekkel egyeztethető össze. Pedig nem. Elértünk végre abba a tudati fázisba – segítő és tisztító energiákkal kísérve-, amikor távolról tudjuk szemlélni az életünket és a körülöttünk történő változásokat. Úgy tudjuk ezt legjobban megérteni, ha az aktuális valóságunkat egy kanyargós folyón haladó csónakból nézve vizsgáljuk. A jelenünkben haladunk a folyón és csak addig látunk el, ameddig a következő kanyar el nem takarja az utunkat. Persze tudjuk, hogy a kanyar után is folyó lesz előttünk, de a részleteket nem látjuk, csak sejtjük. A mi feladatunk, hogy a világot egészében, egymás összefüggésében lássuk. Emelkedjünk ki a csónakból, ahol látjuk, hogy merre megy a hajónk a vízen! Így távolodunk el a jelentéktelen részletektől és így tudunk céltudatosan haladni. Erre a ritka, de ősi képességünkre most nagyon jól rá tudunk hangolódni, mert harmóniában vagyunk a „kinttel” és „benttel” egyaránt. Amit fogadj meg, hogy merj kockáztatni! Nem pénzre gondolok, hanem tettekre, nem várt fordulatokra, olyan lépésekre, amik mindig is benned motoszkáltak, de valamiért sosem mertél megtenni. Most nemcsak a változtatáshoz, de a megvalósításhoz is van energiád.