A mai nap kiváló lehetőség arra, hogy számba vegyük, mi mindenünk van! Ne azzal foglalkozzunk végre, hogy mink nincs, hanem mi az, ami a hétköznapjaink meleg bölcsőjét jelenti. Ha elég mélyrehatóan tanulmányozzuk a világunkat, rájövünk, hogy a legapróbb örömforrásink a legnagyobb boldogságunk alapjai. Az is érdekes egyébként, hogy mi mindenünk van, amit természetesnek veszünk! Amiért nem kell megfeszülnünk, kapálóznunk utána, mégis bőségesen árad az életünkbe. Talán pont ezért, mert nem görcsölünk rajta, mert a hiedelmeink között úgy szerepel egy-egy dolog, hogy ez, vagy az könnyebben megy, ebben, vagy abban a dologban jók vagyunk, vagy valaki bármit is csinálunk, úgy is szeret. Persze mindez nem azért működik jól, mert valóban könnyebb, csak nekünk az. Mert úgy hisszük. Ekkora hatalma van a hiedelmeinknek… mi lenne, ha ma valami olyan dologban kezdenénk hinni, amit eddig elképzelhetetlennek tartottunk? Mi lenne, ha átlendülnénk és hinnénk… mondjuk magunkban.
ui: Még mindig munka undorunk van. Nem csoda, ha mindenbe belekötünk, mert semmi sincs a helyén és semmi sem úgy megy, ahogy gondoljuk. Ne keressünk a kákán is csomót, egyszerűen csináljuk meg magunk a dolgokat. Sokkal egyszerűbb…
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: