Figyeljünk ma arra nagyon, hogy ne legyünk élesek és bántóak, mert valahogy zsigerileg bennünk van az odamarás! Ez az utolsó nagy robbanások közül a maradék, tegnap már kioldódott az elmúlt évek egyik jelentős és nagyon is sok bajt okozó hatások egyike, ma pedig a maradék rázódik fel bennünk. De ez már nem az, mint eddig, sokkal inkább valami megkönnyebbül és pont ezért felelőtlen és figyelmetlen kapkodós, oda kapós hiszti. Uralkodjunk magunkon, mert most már tényleg leráztuk magunkról azt a zavarodott és súlyos energiát, ami az elmúlt három évben kifordított mindent önmagából.
Ma nem tudunk komoly dolgokat előrébb vinni, amolyan megtorpanós, levegőt vevős nap ez. Mint amikor felszabadultunk valami alól és hirtelen ott az űr bennünk, amit a nagy fájdalom, vagy félelem, esetleg harag hagyott maga után. Legyen ez egy igazi szabad nap! Ha kell, rohanjunk ajándék után, tapossuk egymás lábát, könyököljünk az utolsó elemes papagáj után! Egyrészt persze minek, és ne, másrészt érdekes módon ez is viszi kifelé a sallangot belőlünk, még ha hülyén hangzik, akkor is. Ezek a dolgok pedig, amik most gyarló butaságunk eredményei, igazán, hosszú távon nem számítanak, szóval nyugalom! Minden rendben….VAN!
kép: somepets.com
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: